A vasúti személy- és áruszállításnak versenyképes alternatívát kell nyújtania a közúti közlekedéssel szemben, ehhez pedig szükség van a vasút digitalizációjára, a járműpark további korszerűsítésére és a szakképzett munkaerő megszerzésére, megtartására – mondta Dávid Ilona, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület elnöke, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a HUNGRAIL Vasútakadémia tavaszi konferenciájának megnyitóján.
Hozzátette: a célok elérése érdekében növelni kell a vasúti forgalom részarányát, valamint a jelenleg 3500 kilométeres villamosított szakasz hosszát.
Dávid közölte, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesületben tömörített vasúti szektorban érdekelt vállalatok több pontban foglalták össze a fejlesztendő területeket. Az egyesület szerint ki kell alakítani az egységes közösségi közlekedési rendszert, hogy annak gerincét a vasút képezze.
A másik fontos lépés a kapacitásbővítés a Budapest környéki agglomerációkban, ugyanis az elővárosi vonatközlekedés teljesítőképességének határán mozog. A főváros körzetében zajlik az országos vasúti utasforgalom 40 százaléka – mondta a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Dávid szerint a repülőtér versenyképes vasúti elérhetősége is új távlatokat nyithat a kötöttpályás közlekedésben. Az egyesület fontos feladatnak tekinti a határon túli magyarlakta nagyvárosok elérhetőségének javítását – tette hozzá.
A vasúttársaság elnök-vezérigazgatója megjegyezte, az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2030-ig a 300 kilométer távolságot meghaladó közúti árufuvarozás harminc százalékát vasúti és vízi szállításra tereli, 2050-re pedig ezt az arányt több mint ötven százalékra növeli. Dávid szerint a magyar vasúti árufuvarozás versenyképességének erősítéséhez nemzetközi példákat is be kell építeni a magyarországi gyakorlatba. Dávid hangsúlyozta, aktív szerepet kell vállalni a 2020 utáni uniós költségvetési ciklus tervezésében.
