Kedvező fordulat következett be az építőiparban a januári 18,5 százalékos éves bővüléssel, és optimizmusra ad okot, hogy jelentősen nőtt a hó végi szerződésállomány is – emelték ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők csütörtökön. A szakértők szerint elsősorban az öt százalékos áfakulcs jövője és a munkaerőhiány határozza meg a szektor jövőbeli teljesítményét.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataira reagálva Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta: kiemelkedő a januári adat, a kétszámjegyű növekedés szokatlanul nagy dinamikát mutat. A szakértő szerint nem váratlan a jó teljesítmény, mivel a tavalyi bázis nagyon alacsony volt az uniós beruházások elmaradása miatt.
Úgy vélte, erőteljes felfutás várható az idén, húsz százalékos éves növekedés esetén az építőipar egy százalékponttal járulhat hozzá a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez. Ez alapján teljesülhet a kormány által várt éves 3,5 százalékos növekedés is – tette hozzá. Kitért arra, hogy az építőipari vállalatok mintegy negyven százaléka panaszkodik munkaerőhiányra, így kérdés, hogy a nagy rendelésállomány „mikor tud termőre fordulni”.
Az ING elemzője nagy esélyt lát arra, hogy a kedvező költségvetési helyzet miatt a kormány meghosszabbítja a lakásépítés alacsony, 5 százalékos áfakulcsát 2-3 évre, vagy „akár állandóra is”, várhatóan az év vége felé.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője arra számít, hogy a lakásépítések és épületépítések mellett az egyéb építmények építése is jól szerepelhet az idén. A szakértő szerint a növekedés mértéke a kérdés, amit befolyásolhat az is, hogy az építőiparban lesz-e elegendő munkaerő a fejlesztésekhez.
A szakértő az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: az építőipar egészét nézve várható volt, hogy januárban többlettel zár a szektor, mert alacsony volt a bázis, azaz tavaly januárban gyengén szerepelt az ágazat. Emellett a tavalyi szerződésállományok alapján számítani lehetett arra is, hogy a lakásépítéseket is felölelő épületépítési alágazatban jelentős mértékű lesz a növekedés.
Balogh utalt arra, hogy a múlt évben 2016-ban 31 559 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki, ami 2,5-szeres növekedés jelent a 2015-ös adatokhoz képest, ez pedig szintén azt mutatja, hogy jelentősen bővülhet az új lakások kínálata az idén és a következő 1-2 évben.
Futó Gábor, a Futureal-csoport alapítója kommentárjában kiemelte: a lakáspiac idei történéseit főként az átmeneti időtartamra bevezetett öt százalékos áfakulcs jövője körüli bizonytalanságok és az építőipari kapacitások szűkössége határozza meg. Mint írta, az ágazat szereplői szerint a kormánynak belátható időn belül kellene döntenie a jelenleg érvényes, csökkentett áfakulcs véglegesítéséről. Ha az áfakulcs visszatér az általános, jelenleg 27 százalékos szintre 2020-ban, az egyszerre érintheti hátrányosan a keresleti és a kínálati oldalt. A kockázat miatt a vevői oldal már 2018 végétől elbizonytalanodhat, miközben a fejlesztők mind azon igyekeznének, hogy még az öt százalékos időszakban befejezzék a beruházásokat és értékesítsék a lakásokat.
Ez a felfokozott fejlesztői aktivitás ugyanakkor tovább fokozná az építőipart amúgy is sújtó kapacitáshiányt, ami eddig is számottevően emelte a kivitelezési költségeket és ezen keresztül az újlakás-árakat – vélekedett Futó a közlemény szerint.
Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója MTI-hez eljuttatott állásfoglalása szerint az épületek építésének 32,8 százalékos januári bővülése visszaigazolja a piaci várakozásokat. Látszik az ipari-, logisztikai létesítmények bővülése, amit a magasépítők régóta szerettek volna. A tavasz érkeztével felgyorsulnak a szerződéskötések és jelentős munkakezdés indul, „elérkezett a magasépítők ideje” – írta.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: a januári adatok szerint az új szerződések volumene 212 százalékkal, a hó végi rendelésállomány pedig 123 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, ami jelentős bővülést vetít előre.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a rendelésállományokon alapuló tényleges építkezések 9-12 hónap múlva jelennek meg a termelési adatokban. A rendelésállomány szintje már a múlt évben is nőtt, ezért az idén több építkezés már megjelenik – jelezte.
Németh szerint az idei év első hónapjaiban akár húsz százalékos lehet a növekedés az építőiparban, miután a múlt év hasonló hónapjaiban nagyon jelentős, húsz-harminc százalékos visszaesések voltak. Hozzátette, hogy az épületépítések mellett az uniós forrásokból finanszírozott beruházások is szerepet játszanak a növekedésben.
