A párizsi és brüsszeli merényletek elkövetői egyfajta logisztikai bázisként használták Magyarországot – mondta Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke.
A politikus a bizottság több mint három és fél órás zárt ülését követően foglalta össze annak a közelmúltban lezárult nyomozásnak a nyilvánosságra hozható eredményeit, amelyet a francia és belga hatóságok kértek a párizsi, illetve brüsszeli merényleteket követően.
Tájékoztatása alapján a nyomozás alá vont csoport 15-18 tagból állt és még egy ekkora csoport segítette őket logisztikai szempontból.
Kiemelte, teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a merényletek elkövetői kihasználták az Európába irányuló migránsáradatot és visszaéltek az európai, valamint a magyar hatóságok jóhiszeműségével, továbbá a migránsok útját segítő civil szervezetek segítségével.
Kósa közölte, a nyomozás eredményeiből kiderült, hogy a szóban forgó merényletekhez hasonló terrortámadásokat 15-30 tagból álló csoportok követik el. Egészen biztosan elmondható emellett, hogy a menekültáradattal több ilyen csoport is érkezhetett Európába, a magányos terrorcselekményre kiképzettek száma pedig becslések szerint akár több ezer is lehet – tette hozzá.
A nyomozás bebizonyította, hogy egyetlen menekült sem érkezik tájékozatlanul, pontos tisztában vannak jogi lehetőségeikkel, az országok eljárási rendjével és azok kiskapuival, emellett okostelefonjaikon folyamatosan kapcsolatot tudnak tartani az őket segítő szervezetekkel és emberekkel — fejtette ki a frakcióvezető, aki szerint ezért nem nélkülöz minden alapot a rendőrség azon felvetése, hogy ezt a kommunikációt valamilyen mederben kellene tartani.
Felvetődött, valamilyen módon szabályozzák a könnyen kicselezhető, lényegében név nélkül vásárolható mobiltelefon-előfizetéseket
A politikus szerint ugyanis Magyarországon a szervezett bűnözés miatt százezrével kerülhettek forgalomba olyan előfizetések, „amelyeknek a végén egy hajléktalan van Csepelről”.
Kósa elmondta, ennek analógiáján gondolkoznak azon is, hogy nem kell-e valamilyen akkreditáció, előzetes szűrés ahhoz, hogy a terroristák ne használják ki a segélyszervezetek jóhiszeműségét. „A segélyszervezetek döntő többsége meggyőződésem, hogy jóhiszeműen jár el” — húzta alá, ugyanakkor megjegyezte, ettől függetlenül az sem kizárt, hogy „szándékos beépülés” is történt.
A kormánypárti politikus fontosnak nevezte, hogy a magyar határzár teljesen ellehetetlenítette a nyomozás alá vont merénylői csoport munkáját, míg korábban a dublini és schengeni protokollok nem jelentettek akadályt számukra. A párizsi merénylet előtt ugyanis nem volt megoldott az európai szolgálatok együttműködése, így fordulhatott elő, hogy a magyar hatóság még annak ellenére sem tudott fellépni, hogy az elkövetők némelyikét más uniós országok körözési listáján szerepelt köztörvényes bűncselekmények miatt – fejtette ki.
Kósa kérdésekre válaszolva egyértelműen kijelentette, hogy szerinte nem hibázott a Terrorelhárítási Központ (TEK), sőt példás adatgyűjtést és felderítést végzett az ügyben. Megjegyezte azonban, a nyomozás adataiból arra lehet következtetni, hogy a párizsi és brüsszeli merényletek nagy valószínűséggel meghiúsíthatóak lettek volna, ha a terrorelhárítással foglalkozó észak-atlanti biztonsági szolgálatok együttműködése teljes. Példaként említette, hogy a párizsi és brüsszeli merényletekkel összefüggésbe hozható emberek közül összesen 14-en haladtak át Magyarországon, egy részük ugyan Európában született, francia állampolgár volt, akit a francia hatóságok már kerestek is, de a regisztráció „semmit nem oldott meg”, mert hamis okmányokkal utaztak.
