Egy hónapos út után, csütörtökön begördült Belgrád új vasúti pályaudvarára a China Railway Express tehervonata, a sínek felett kifeszített szalag átszakításával hivatalosan is megindult a közvetlen vasúti teherszállítás Szerbia és Kína között.
A tehervonat több mint ötszáz tonna építőanyagot szállított, amelyet a Budapest-Belgrád vasútvonal szerbiai szakaszának felújításánál használnak majd.
A vonat szeptember 24-én indult el Csinanból, a Kínai Népköztársaság Santung tartományának fővárosából, és egy hónap alatt, Mongólián, Oroszországon, Fehéroroszországon, Lengyelországon, Szlovákián és Magyarországon keresztül, mintegy 10 500 kilométer megtétele után érkezett a szerb fővárosba, ahol beérkezését Csien Ko-ming kínai kereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Aleksandar Vucic szerb elnök várta.
A Belgrád-Budapest vasútvonal az első határon átnyúló projekt, amely Kína, valamint 16 kelet-közép-európai ország együttműködésének keretében jön létre, és azért is egyedülálló, mert Kína, egy EU-tagország és egy nem EU-tag együttesen vesz részt benne. A Budapest és Belgrád közötti, kétvágányú, villamosított vasútvonal kiépítéséhez 350 kilométernyi vasúti szakaszt kell felújítani, ebből 166 kilométer Magyarországon, 184 pedig Szerbián halad át. A személyforgalom mellett ezen az útvonalon jelentős teherforgalmat lehet majd lebonyolítani. A tervek szerint így a Kína által a pireuszi kikötőbe behajózott, Nyugat-Európába szánt árut Szerbián és Magyarországon keresztül tudják majd a leggyorsabban szállítani.
A vasútvonalon óránként 120-180 kilométer közötti sebességgel haladhatnak a vonatok. A szerbiai szakasz a várakozások szerint 2022 végére elkészül, ezt követően a szerb és a magyar főváros között eddigi 7-8 órás út körülbelül 2,5 órára rövidül.
Először még 400 milliárd forintra becsülték a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítási költségeit, azóta 750 milliárdra kúszott fel a büdzsé és ismerve az épülő stadionok tervezett és tényleges költégének változását, nem fognak itt megállni a költséégek. A kormány a vámbevételekből reméli a beruházás megtérülését, azonban ha jobban utána számolunk, szinte biztos, hogy belátható időn belül nem fognak kifizetődni az építkezés költségei. Az Egy övezet, egy út kezdeményezéshez való csatlakozásnak lehet sok buktatója, a nagyhatalmak közti lavírozás hosszútávon visszaüthet. Nem biztos, hogy jó ötlet az Európai Unió helyett Kínához fordulni, hiszen ők vissza nem térítendő támogatást nem adnak, csak hiteleznek, ráadásul a kölcsönfelvétel kondícióit titkosította a kormány.
