Nemzetgazdasági érdek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és környékének fejlesztése, ehhez elengedhetetlen kiemelt gazdasági térséggé nyilvánítani az övezetet, rugalmasabb szabályozást kell bevezetni, a reptérre vezető infrastruktúrát fejleszteni kell, illetve a fejlesztésért felelős miniszteri biztos kinevezése is ajánlott – ismertette a Századvég Gazdaságkutató felmérésének eredményét Regős Gábor kutató a régió gazdaságfejlesztését támogató klaszter konferenciáján.
A térségben működő cégek 1500 milliárd forinttal járulnak hozzá az ország GDP-jéhez.
A repülőtéren működő vállalatok 2015-ben 854 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak, ennek nyolcvan százaléka volt exportértékesítés, a bruttó hozzáadott érték 250 milliárd forintot tett ki, ami a teljes gazdasági hozzáadott érték (GVA) 0,9 százaléka – ismertette.
A tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve a reptéren lévő cégek a nemzetgazdaságban létrehozott GVA 1,7 százalékához köthetőek, együttesen 10,5 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, és további 9500 munkahely létét támogatják.
A repülőtér térségében Regős elmondása szerint 190 vállalat működik, amelyek 2015-ben 1800 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le, és közvetlen 650 milliárd, közvetve további 404 milliárd forint GVA-t állítottak elő, 35 ezer dolgozót foglalkoztatnak és további 31 ezer meglétét támogatják.
A gazdaságkutató kimutatásai szerint amennyiben a repülőtéren és annak környezetében elmaradnának a fejlesztések, akkor a most növekvő utasforgalom stagnálni kezdene, az áruforgalom viszont a nagy regionális verseny miatt csökkenne, ez pedig kevesebb bevételt jelent a cégeknek és ezen keresztül az államnak is.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéri Régió Gazdaság- és Térségfejlesztési Klasztert két évvel ezelőtt hozták létre azzal a céllal, hogy összefogja a repülőtér körzetében működő társaságokat, önkomrányzatokat és kormányzati szerveket, így gyorsítanák meg a beruházásokat.
