Folyamatosan csökken az ingatlanközvetítői irodák szerepe az ingatlaneladásokban, arányuk öt éven belül tíz százalék alá eshet egy friss elemzés szerint: míg 2014-ben az ingatlanközvetítők által eladott ingatlanok aránya hatvan százalék feletti volt a magyar piacon, addig 2018 első félében 35 százalék alatti.
Az elemzés szerint öt éven belül ez az arány tíz százalék alá eshet, ha az irodák nem növelik a közvetítés hozzáadott értékét és szakmai színvonalát. A statisztikák szerint a magyar piacon 2014-ben 114 ezer ingatlant adtak el és az értékesített használt lakások átlagára 10,3 millió forint volt. Tavaly több mint 150 ezer lakás kelt el 13,6 millió forintos átlagáron.
Kövesdi Marcell ingatlanpiaci szakértő a közlemény szerint elmondta: Magyarországon jelenleg mintegy háromezer ingatlanközvetítő iroda nyolcezer értékesítővel dolgozik. Az ingatlanirodák száma lényegében évek óta változatlan, miközben a szűkülő ingatlanközvetítői piacon a tranzakciószám nem növekedett, és így az átlagos bevétel sem mozdult el érdemben – fejtette ki, hozzátéve: a csökkenő piaci részesedés miatt kieső irodákat pótolják azok is, akik kellő felkészültség nélkül nyitnak irodát. Becsléseik szerint az elmúlt évben tíz induló iroda közül négy fél éven belül bezárt. Úgy vélte, nem véletlen az sem, hogy az ingatlanközvetítőnek jelentkezők mintegy ötven százaléka hat hónapon belül más megélhetés után néz.
A magyar piacon az elmúlt három évben – 2015, 2016, 2017 – 134-146-152 ezer lakást adtak el, átlagosan 11,6-12,7-13,5 millió forintért, az átlagos jutalék mértéke kettő-öt százalék között mozog.
Kövesdi rámutatott: az irodák szerepe és súlya folyamatosan csökken a magyar piacon, miközben például Franciaországban az ingatlanok 80 százalékát, az Egyesült Államokban pedig kilencven százalékát ők értékesítik. A magyarhoz hasonló piacon, például Csehországban az irodák jutaléka három-hat százalék, és ők értékesítik az ingatlanok hetven százalékát, Ausztriában ugyanez az arány nyolcvan százalék feletti, a jutalék pedig négy-hat százalék között mozog.
Kövesdi szerint a jó ingatlanosok képzéséhez legalább négy területen jelentős előrelépés szükséges: fejleszteni kell az informatikai támogatást, növelni kell a gyakorlati képzés szerepét, és előtérbe kell helyezni a szociális média professzionális használatát, valamint az ügyfél-elégedettséget kell alapértelmezett értékké tenni.
A szociális médiáról elmondta, ennek a személyes kapcsolattartásban és a bizalom kiépítésében van alapvető szerepe, amit a magyar irodák 95 százaléka ma még nem használ ki, miközben a fejlett országokban ez az alapja az értékesítésnek. A magyar piacon az ingatlanosok öt százaléka is csak arra használja a közösségi médiát, hogy ingatlanokat tesz fel a felületre, ahelyett, hogy a bizalomépítés elsődleges felületeként tekintene rá, mint például Amerikában. A lehetőség annál is inkább adott, mivel Magyarországon több mint ötmillió aktív felhasználója van a szociális médiának. A szociális média – például a Facebook – használta arra is jó, hogy az ingatlanos megőrizze a személyes kapcsolatot az ügyféllel, a korábbi eladókkal és vevőkkel, és így újabb megbízásokat szerezzen a már kiépült bizalom alapján – áll a közleményben.
